Haditechnika folyóirat
A múlt, a jelen és a jövő fegyverei

a Magyar Honvédség műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata
A múlt, a jelen és a jövő fegyverei
a Magyar Honvédség műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata
ImpresszumSzerzőknekLapszámokLektoroknakKapcsolat
×

KÖVETKEZŐ LAPSZÁMUNK 2021.02.19-TŐL KAPHATÓ

Kiemelt

Szemléletváltás a haderő minden területén! - Interjú Bozó Tibor vezérőrnaggyal a Magyar Honvédség Transzformációs Parancsnokságának parancsnokával.

Ocskay István: A Lynx harcjárműcsalád fejlesztése, technikai leírása és jövője I. rész

Lynx lánctalpas gyalogsági harcjármű (Fotó: Baranyai László)

Összefoglalás: A Lynx a 21. századi elvek alapján épített egyik legkorszerűbb lánctalpas gyalogsági harcjármű. A tanulmány részletes válaszokat közöl a német Rheinmetall által fejlesztett Lynx (Hiúz) főbb technikai paramétereiről, jellemző technikai megoldásairól, újdonságairól; ismerteti, hogy mely országokban vesz/vett részt a harcjármű a különböző tendereken. A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében beszerzett harcjárművek 2022-től Magyar Honvédség a nehézdandár képességét erősítik. A Magyar Honvédség (továbbiakban MH) a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében – a NATO elvárásoknak megfelelően –, egy könnyű-, egy közepes-, és egy nehézdandár-képesség megteremtését tűzte ki célul 2026-ra. A NATO kötelezettség vállalás keretében előírt nehézdandár-képesség megteremtése érdekében a Honvédelmi Minisztérium a német Krauss–Maffei Wegmann (továbbiakban: KMW) hadiipari vállalattal 2018 decemberében szerződést kötött Leopard harckocsik és PzH 2000 önjáró lövegek beszerzésére. 2020. június 24-én Tatán, az MH 25. Klapka György Lövészdandár objektumában átadták az első 4 db Leopard 2A4HU lízingelt harckocsit, a teljes flotta pedig 12 db teljesen felújított, a magyar igények szerint kialakított harckocsiból áll. (Az oktató harcjárművek beérkezése után 2023-tól érkeznek a Leopard 2A7HU harckocsik is.)

Alig két hónappal a Leopardok érkezése után, augusztus 17-én bejelentették – majd szeptember 9-én az aláírt szerződés értelmében egyértelművé vált –, hogy a Honvédelmi Tárca a német Rheinmetall AG Lynx lánctalpas gyalogsági harcjármű beszerzése, későbbiekben hazai gyártására kötelezte el magát. A döntés nyomán a Magyar Honvédség a világ egyik legkorszerűbb gyalogsági harcjárművét rendszeresíti.

A Lynx harcjárművek fejlesztésének története

A harcjármű fejlesztésének története a Marder lánctalpas harcjárműig vezethető vissza. Nyugat-Németország hadserege az 1960-as években kezdődő haderőkorszerűsítés eredményeként 1971-ben megkezdte a gépesített lövészegységeinek ellátását a Rheinmetall Landsysteme által tervezett, és nagyrészt gyártott Marder lánctalpas gyalogsági harcjárművekkel. A harcjárművekből 1975 végéig, a sorozatgyártás befejezéséig 2136 db készült. A később Marder 1 típusnévre átnevezett eszközön több, sokszor jelentős mértékű felújítást végeztek. A 2010–11-es modernizációs csomag keretében átalakított Marder 1A5A1 a legvégső konfiguráció.

Marder 1A5A1 lánctalpas harcjármű országúti menetben

A Bundeswehrnél már az 1980-as évek közepétől felvetődött a Marder 1 harcjárművek modernizálásának gondolata, azonban a Marder 2 lánctalpas harcjárműből csupán egyetlen prototípus készült a KMW és a Rheinmetall cég együttműködésében. A harcjármű kialakítását tekintve megelőzte korát, azonban a kísérleti technológiák megdrágították az árát és csak a hidegháború végére készült el, amikor az európai országok már inkább a haderejük csökkentésében gondolkodtak, és nem új fejlesztésekben A kísérleti Marder 2 rendszeresítése helyett a Bundeswehr vezetése a meglévő, és még jelentős üzemidő-, valamint modernizálási tartalékkal rendelkező Marder 1 lánctalpas harcjárművek korszerűsítése mellett döntött. Jelentős részben a Marder 2 harcjármű kudarca vezetett a Bundeswehr jelenlegi lánctalpas harcjármű-flottájának gerincét képző Puma gyalogsági harcjármű kifejlesztéséhez 2002-ben. Több mint tíz év tesztelési és fejlesztési időszak után, 2015-től rendszeresítették. A Bundeswehr által megrendelt 400 db Puma harcjármű legyártására a KMW és a Rheinmetall Landsysteme Projekt Systems and Management (PSM) GmbH néven 50-50%-os részesedéssel konzorciumot hozott létre a németországi Kasselben. A Puma gyalogsági harcjárművek gyártása napjainkban is a korábbi megállapodás alapján történik, hasonló megosztásban készülnek a Boxer kerekes harcjárművek is a müncheni és unterlüsi üzemekben.

A Marder 1 harcjárművek folyamatos korszerűsítése a Puma harcjárművek gyártása mellett is folytatódott, de csak a Rheinmetall gyártósorán. A vállalat folyamatosan monitorozta a piacot a meglévő és egyre növekvő inkurrens készlet értékesítésére, amelyből 2007-ben elsőként Chile vett 280 darabot, majd 2013-ban Indonézia, végül 2015-ben Jordánia rendelt további 50 darabot. Azonban ezek az eladások is csupán minimális mértékben csökkentették a raktáron lévő és – a Puma harcjárművek rendszeresítésével arányosan – egyre jobban növekvő készleteket.

A Marder 1 harcjárművek értékesítésére már nem volt elég azok kismértékű modernizálása, a Rheinmetallnál nagyobb, átfogóbb átépítést határoztak el. Még 2012-ben kifejlesztették a Marder CCV -t. Ez a jármű már megmutatta a későbbi Lynx gyalogsági harcjármű egyes jellegzetességeit, részegységeit, alrendszereit, mint például a moduláris páncélzat, a korszerűsített torony, benne egy új, hatásosabb, nagyobb kaliberű fegyverzettel. Ennek a járműnek egyik tesztpéldánya látható a 3. ábrán.

A Marder CCV/Evolution prototípusa Lance–RC toronnyal

A Marder CCV/Evolution a 21. századi konfliktusok kihívásainak megfelelő moduláris páncélzatot kapott, amely ellenállt a szovjet/orosz 14,5×114 mm-es páncéltörő lőszerek lövedékeinek is. A harcjármű haspáncélzatát is megerősítették, hogy megfelelő védettséget nyújtson az IED -ek, és maximum 8 kg TNT-t tartalmazó harckocsiaknák hatásai ellen. A vezetőn, parancsnokon és fegyverkezelőn kívül további 7 lövészkatona szállítása volt megoldható a küzdőtérben, de ez utóbbiak már a robbanások hatásainak csökkenését biztosító, a harcjármű tetőpáncéljához rögzített ülésekben foglalhattak helyet.

A harcjárműre építették fel először a Lance torony első távirányított Lance–RC típusú változatát is, amelyben már 30 mm-es, mindkét síkban stabilizált gépágyút alkalmaztak egy vele párhuzamosított, 7,62 mm-es MG3 típusú géppuskával. Ennél a változatnál azonban még nem a MK30–2 gépágyú beépítése mellett döntöttek (amely a Puma fő fegyverzete is), hanem a WOTAN–30 elektromosan működtetett ún. chain-gun -ra esett a választás.

A Marder CCV/Evolution-ra nem volt jelentős piaci érdeklődés. A gyártó vállalat továbbra is fenntartotta korábbi álláspontját, hogy a nemzetközi piacon helye lenne egy magas védettségi szintű, hatásos fegyverzettel ellátott, mozgékony, de maximum 35-40 tonna össztömeggel rendelkező lánctalpas gyalogsági harcjárműnek. Belátta azonban, hogy a Marder 1 további fejlesztése már technikai zsákutca, új eszköz kifejlesztésére van szükség. A Rheinmetall mérnökei a Lynx KF31 néven, 2015-ben megkezdett harcjármű-fejlesztéshez kiinduló alapnak a Marder 1 harcjármű páncéltestét alkalmazták.

A Lynx KF31 gyalogsági harcjármű általános leírása

A Lynx típusú lánctalpas harcjármű a Bundeswehr és a vevők igényei alapján kifejlesztett, nemzetközi piacra szánt, a Puma lánctalpas harcjárműnél kedvezőbb értékű harceszköz. A Lynx harcjárműcsaládot úgy tervezték, hogy modularitása révén lehetőség szerint minden katonai műveletben alkalmazható legyen, a béketámogató műveletektől kezdve a hagyományos, nagy intenzitású kombinált, hibrid műveletekig.

A Lynx harcjárműcsaládról szóló tanulmány I. részének folytatását Olvasónk a Haditechnika 2020/6. számának 52-57. oldalán találják.

KAPCSOLAT

Maradt még kérdése vagy megosztaná velünk gondolatait, ötleteit? Írjon nekünk!

Hátralévő karaterek száma: